Minden technológiai áttörés más-más hatást gyakorol az életünkre. Némelyik találmány hasznos, némelyik igazi áttörést jelent és olyan is van, amelyik az első lépést jelenti egy új iparág születésében. A következő összeállításban azok a találmányok, mérföldkövek, szerepelnek, melyek fejlődését mindenképpen érdemes lesz követni, hiszen nem tudjuk, melyik lesz a legnagyobb hatással a jövőnkre.
1. Biztonságosabb közlekedés egyszerű vezetéknélküli technológiával
A járművek többségét manapság radar vagy ultrahang technológiával szerelik fel, azonban ezeknek a megoldásoknak komoly hátránya, hogy nem látnak tovább a legközelebbi akadálynál. A közeli jövőben megjelenhet a piacon az a technológia, amellyel az autók közvetíthetik a többi közlekedő számára a sebességüket, a kormánykerék helyzetét vagy a fékek státuszát, akár pár száz méter távolságból is. A vezetéknélküli technológiával továbbított információ alapján egy gépjármű így részletes képet alakíthat ki a környezetéről, hogy veszély észlelése esetén előre figyelmeztethesse a sofőrt. Így például, ha egy keresztutcánál valaki nem adná meg a jobb kéz szabályt, és lassítás nélkül halad tovább, a jobbról érkező jármű képes lesz figyelmeztetni a vezetőt a potenciálisan bekövetkező ütközésre. Az első car-to-car communication technológiával felszerelt autó már 2017-ben piacra kerülhet az Egyesült Államokban.
2. Internet lufiból
Héliummal töltött léggömbökkel segítheti a Google, hogy emberek milliói férhessenek hozzá az internethez. A cég először 2013-ban vetette fel, hogy a sztratoszférában reptetett ipari léggömbökre szerelt bázisállomásokkal fedné le az alatta lévő földi területeket. Az energiaellátást napelemekkel oldanák meg, így jóval olcsóbban tudnának szélessávú internetelérést szolgáltatni, mint a hagyományos megoldásokkal. A léggömböket mintegy húsz kilométer magasra engednék fel, hogy ne akadályozzák a légi közlekedést. Az év végére a hivatalos teszteket is elkezdheti a Google, így egy-két éven belül 4,3 milliárd ember juthatna ily módon ingyenes, szélessávú szolgáltatáshoz. (Hasonló szolgáltatásokban lát megoldást a Facebook is a lefedetlen területek internet-ellátásának biztosítására, igaz, a népszerű közösségi oldal kezdeményezése már jóval előrébb jár, mint a Google, hiszen a közösségi oldal szolgáltatását több mint egymilliárd ember éri el Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. A korábban Internet.org néven futó projektet a közelmúltban Free Basicsre keresztelte át a Facebook. A Google-lel szemben a Facebook műholdas kapcsolaton keresztül biztosítja az adatforgalmat.)
3. Ivóvíz a tengerből
Világszerte mintegy hétszázmillióan nem jutnak elegendő tiszta vízhez. Várakozások szerint ez a szám tíz éven belül akár az 1,8 milliárdra is nőhet. Sokak egyetlen reális esélye az óceánból előállított víz: a megoldásra nem kellett sokat várni, miután Izraelben 2013-ban épült meg az első olyan üzem, ahol ipari körülmények között képesek a tengervízből ivóvizet előállítani. A mediterrán tengerpartoktól tíz kilométerre fekvő üzem várhatóan idén éri el teljes kapacitását és naponta akár 627 ezer liter vizet is képes lesz megszűrni. Az üzemet az IDE Technologies építette félmilliárd dollárból. Érdekessége, hogy a megszokott desztillációs technológiát, a fordított ozmózist használja. Ez a megoldás a magasszintű mérnöki tudásnak és anyagi előnyöknek köszönhetően minden eddiginél olcsóbban képes előállítani a tiszta vizet.
4. Greenion: hatékony megoldás a szén-dioxid-koncentráció csökkentésére
Szakértők szerint az atmoszféra szén-dioxid tartalmának jelenlegi növekedése egyedülálló az emberiség történetében, a jelenséget kilencven százalékban a fosszilis fűtőanyagok elégetése okozza. Ezért is szorgalmaznak egy, a Kiotói Egyezményhez hasonló, minden országra kötelező érvényű globális klímaszerződést, amely a CO2-kibocsátás csökkentési kötelezettséget írja elő. Ezen a területen jelenthet áttörést Mészáros Ferenc találmánya, a Greenion, amely egy megújuló energiával, önfenntartó módon működtethető füstgáz- és levegőtisztító rendszer. A szerkezetbe jutó magas gázkoncentrációjú keveréket elektrokémiai úton tisztítja, a műszaki megoldás a molekulák gerjesztésével az ózonrétegben zajló folyamatokat mintázza. A folyamat során a gázból ion és vízben oldott hidratált ion keletkezik, a szén-dioxid pedig gázkarbonát ionná vagy bikarbonáttá alakul, amely például a természetes vizekben is előfordul. Az ionizációhoz csak kismennyiségű energia szükséges, amelyet akár egy napelem is biztosíthat. A technológia az ipari felhasználás és a mindennapi élet számos területére átültethető. Mára elkészült a Greenion szén-dioxid-kibocsátást csökkentő rendszer első prototípusa – kifejezetten autókra optimalizálva. A fejlesztésnek köszönhetően a mostani változat könnyű adaptációt tesz lehetővé számos autótípuson, ráadásul a jelenlegi fejlesztésekkel elméletileg a széndioxid-koncentráci akár ötven százalékkal is csökkenthető.
5. Szénhidrát napenergiából: az irányított fotoszintézis
A fotoszintézis folyamatába avatkoznának bele amerikai kutatók, hogy a fogyasztási igény folyamatos növekedése ellenére is jusson elegendő táplálék a Föld lakóinak. A folyamat, amelynek során a növények a Nap energiájából szénhidrátot állítanak elő, természetes úton ma mindössze egyszázalékos hatásfok mellett történik. Tavaly decemberben egy tizenkét laboratórium konzorciumából álló genetikus csapat áttörést ért el a rizs fotoszintézisének megváltoztatásban. A fotoszintézisért felelős gének különböző típusaival kísérleteztek egy rizsültetvényen és kimutatták, hogy végbemehet az a „szupertöltöttségű fotoszintézis”, amelynek során a növények sokkal hatékonyabban használhatják fel a napenergiát. Kutatások szerint az újtípusú fotoszintézissel a rizs és a búza hektáronként ötven százalékkal emelheti a termelést, ráadásul az is lehetséges, hogy a megegyező minőségű ételhez kevesebb vízre és műtrágyára lesz szükség. A következő lépésben a technológiát más alapvető élelmiszernek számító növényeken (például krumplin vagy almán) alkalmazzák majd.